A napenergia hasznosításnak nagyon széleskörű lehetőségei vannak Magyarországon. Az éghajlati adottságaink alapján a napsugárzás mértéke indokolttá teszi a napenergia kihasználását.
A napsugárzás
A Napból kapott energia mennyiségét a légkör külső részén, a sugárzásra merőleges felületre, közepes Nap – Föld távolság esetén napállandónak nevezzük. A napállandó éves menetében való kis változás a Föld Nap körüli keringésétől függ, amit a Nap és a Föld közötti távolság változása okoz. Értéke 1365 és 1372 W/m2 között változik, mivel a Nap kisugárzása is változik. Azonban a földfelszín a napsugárzásnak csak egy részét kapja meg, mivel az gyengül a légkörben az abszorpció és szóródás révén.
Magyarországon a századforduló óta végeznek rendszeres megfigyeléseket a napsugárzás és a napsütés időtartamának regisztrálására. Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük. A szórt sugárzás részaránya elérheti a 40-50%-ot is. Magyarországon a legtöbb besugárzás a Tiszántúl déli területein tapasztalható, viszonylag nagyobb még a sugárzás a Dunántúlon illetve az Alföld déli vidékein. Legkevesebb besugárzásban a nyugati határszél és az Északi-középhegység térsége részesül.
Az ábrán MJ/m2 érték szerepel, amit a meteorológusok alkalmaznak. Ezt könnyedén át lehet váltani kWh-ba, el kell osztani 3,6-tal. Azaz, a földfelszínre érkező napenergia Magyarországon évente 1150 – 1332 kWh/m2 között van. Ez a hatalmas energiamennyiség nem folyamatosan érkezik, hanem az évszakoknak és hónapoknak megfelelően változik. Ennek eloszlása látható a következő diagramon:
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési eredményei alapján látható, hogyan oszlik el a sugárzás az év során. A sugárzás legnagyobb része májustól augusztusig érkezik, ekkor termelhető a legtöbb energia a napsugárzásból.
A napfénytartam
Napfénytartamon azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat valamint a felhőzet – ez utóbbi a napsütést még a besugárzásnál is erősebben befolyásolja. Magyarországon legnaposabb a Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.
Télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakoriak az olyan inverziós helyzetek, amikor az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek. Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mindegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík területekhez viszonyítva.
Összességében, a napenergia Magyarország egész területén kihasználható. A napenergia hasznosításnak több lehetősége van, lehet passzív vagy aktív. Az aktív napenergia hasznosításnak további két módja van, a napkollektor vagy pedig a napelem használata.
A cikk az http://ekh.kvk.uni-obuda.hu illetve a http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/ alapján készült.
