Sok tévhit kering az interneten és a fejekben a napelemek kapcsán. Ezek közt próbálunk meg a következőkben egy kis rendet vágni.
Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, már a kezdetek kezdetén szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani egy 2013-as cikket.
Miért célszerű elolvasni egy közel 7 éves cikket?
Mert bár mi itt az NVSolar-nál már 10 éve telepítünk napelem rendszereket, így egyes cáfolatoknál bátran hivatkozhatunk saját tapasztalatokra. Viszont 20-25 éves napelemes tapasztalattal nem rendelkezünk. De szerencsére a közeli Németországban már 2013-ban is voltak 20 éves napelem rendszer tapasztalatok és ez a cikk ezeket dolgozta fel.
Meddig működik egy napelemes rendszer?
A cikk a Chemnitz-i egyetem kutatási adataira hivatkozva mutatja be, hogy mi történik egy napelem rendszerrel 20 év működés alatt.
Vigyázz spoiler veszély! 🙂
A cikket elolvasva meg lehet döbbenni az invertereken amik 20 év múlva is teszik a dolgukat és a napelemeken, amik ennyi év után is 90%-os hatásfokkal üzemelnek! 🙂
1. Sosem térül meg a napelem rendszer beruházás!
A napelem rendszerekkel kapcsolatban az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy azért nem éri meg, mert egy olyan beruházás, ami sosem térül meg.
Ezzel szemben a valóság az, hogy egy napelem rendszer teljes beruházási költsége 9-13 év alatt megtérül. Természetesen minél olcsóbb elemekből állítjuk össze a napelem rendszert annál előbb térül meg a kezdeti beruházás.
Viszont az ilyen „olcsó” napelem rendszerek teljes élettartama lényegesen rövidebb lehet, mint a jó vagy éppen prémium napelem rendszereké.
Példa: Jelenleg (kb. 360Ft körüli euro árfolyamnál) egy 16.000Ft/hó villanyszámlát lenullázó napelem rendszer teljes bekerülési költsége, telepítéssel, engedélyekkel kulcsrakészen kb. 2,3 millió Ft. (4,9kWp napelem + Fronius inverter. Délnyugati/délkeleti tető irány mellett 5.390kWh éves energia termelés.)
A rendszer által megtermelt 5.390kWh energia 38Ft-al számolva évi 205.000Ft villanyszámlától szabadít meg minket. Ez a rendszer 11,2 év alatt térül meg.
És ennél a számításnál fixnek vesszük az energia árát, mint ha az soha többé nem nőne. (Ebben segít a lakossági rezsicsökkentés is, ami lágyan elringat minket ezen tévhitben, miközben pár év alatt a vállalati energia ára kb. 60%-kal nőtt. Részben ennek köszönhető a lakossági árak befagyasztása is. De botorság azt hinni, hogy a céges energia árak ilyen szintű növekedése nem épült be a kifli vagy épp hús árába.)
2. 5 év múlva úgy is tönkre megy az inverter!
A laikusok egyik kedvenc állítása, hogy az inverter pár év alatt tönkre fog menni és az olyan plusz költségeket ver a beruházó nyakába, amivel már biztos, hogy úszik a megtérülés.
Ezzel szemben, ha valaki elolvassa a fent is belinkelt „Meddig működik egy napelemes rendszer” című cikket, akkor abban szembesülhet a valósággal.
Azzal, hogy vannak inverterek amik 20 éven át rendben teszik a dolgukat. Természetesen ez nem minden inverterre igaz!
Sokkal gyakoribb, hogy egy inverter kb. 12-15 év élettartammal bír és ezt követően cserére szorul. Hogy egy inverter 20 évet üzemel vagy csak 12-t nagyban függ az inverter minőségétől, illetve a korrekt telepítéstől is.
Ha elfogadjuk a legrosszabb verziót, azt, hogy az inverterünk kb. 12 év után cserére szorul még az sem jelenti azt, hogy a beruházás sosem fog megtérülni. Egy inverter a napelem rendszer teljes árának kb. 20-25%-át teszi ki. Így legrosszabb esetben a megtérülési idő ennyivel tolódik ki.
De ez is tovább csökkenthető!
Például a SolarEdge okos inverterekre alapból 12 év garancia van, ami felár ellenében akár 25 évre is kiterjeszthető! Így kellő előrelátással a 20-25%-os plusz költség akár 10-12%-ra csökkenthető!
3. Pár év és tönkre mennek az akkumulátorok!
Gyakori ellenérv, miszerint a gyenge akkumulátor technika miatt nem éri meg napelem rendszert üzemeltetni, ugyanis azok pár év alatt tönkre mehetnek.
Ezzel az érvvel mindössze az a gond, hogy a haza napelem rendszerek 99%-a hálózatra visszatáplálós rendszer és ezekben nincs semmilyen akkumulátor! Ezeknél a napelem rendszereknél a feleslegesen megtermelt energiát feltöltjük a hálózatba és ott „tároljuk”. (Valójában a szomszéd elhasználja.)
Akkumulátor csak az úgynevezett szigetüzemű napelem rendszerekben van. Azt viszont csak olyan helyeken érdemes létrehozni, ahol eleve nincs semmilyen elektromos hálózat. Ott ahol fizikailag lehetetlen a hálózatra visszatáplálni a feles energiát.
4. Este nem süt a nap, így nincs áram sem!
Logikusnak tűnő ellenérv az is, hogy egy napelem rendszer nem tudja az esti fogyasztásunkat kielégíteni, mert ilyenkor nem süt a nap.
Mivel itthon a hálózatra visszatáplálós napelem rendszerek terjedtek el, így ez nem számít. Ugyanis a napsütötte időben megtermelt energia azon részét, amit nem használtunk fel, egyből feltöltjük az áramszolgáltató hálózatára. Az ilyen rendszerek működtetésének egyik alapfeltétele az oda-vissza mérő villanyóra, amit az áramszolgáltató szerel fel. Ez fogja mérni a hálózatra feltöltött és az onnan vételezett energia mértékét. Természetesen az sem probléma, ha az elszámolásnál az derül ki, hogy az év során többet vételeztünk, mint amit feltöltöttünk. Ilyenkor a két mennyiség közti különbséget kell fizetnünk az áramszolgáltató felé.
5. Egy régi tetőre fel sem lehet szerelni a napelemeket, mert azok nehezek!
Sokan úgy képzelik el, hogy a napelemek nagyon nehéz tárgyak, így valamiféle speciális tetőszerkezetre van szükség a felszerelésükhöz.
Ezzel szemben a napelemek súlya 18-20kg körüli, ami általában 1mx1,7m-en oszlik el. Az a tetőszerkezet ami a rajta lévő cserepeket biztonsággal elbírja, a napelemek plusz termével is meg fog birkózni. (A napelemek tartószerkezete a szarufákra lesz rögzítve, így a plusz súly is azokat terheli.)
6. Az első jégeső szét fogja verni a drága napelemeket!
Hihetőnek tűnik azon érv is, hogy egy kiadós jégeső tönkre teheti a drága pénzen vásárolt napelemeinket.
Valójában a gyártók hosszú évtizedek alatt egyre erősebb, edzett üveglapokat helyeztek a napelem paneljeikre. A jelenlegi szabványok szerint bizonyos magasságból acélgolyókat ejtve a napelemekre folyamatosan tesztelik azok tartósságát.
Ezen túllépve a telepítő cégek vagy magán felhasználók egyre extrémebb módon teszik próbára napelemeik határait. A Youtube-on találni olyan videókat amiken csúzlival jégkockákat lőnek a napelemekre. (Kibírta.) Vagy épp légpuskával lőtték meg. (Tovább működött.) Sőt, olyan is van amikor autóval hajtottak végig rajta! (Bírta a gyűrődést.)
Kijelenthető, hogy a napelemek tartóssága jóval nagyobb, mint az elsőre el tudnánk képzelni.
De emellett számolni kell azzal, hogy az olyan mértékű természeti kár, ami a tetőben is kárt okozna, az valószínűleg a napelemmel is el fog bírni. Így sokan döntenek úgy, hogy a házbiztosításukat kiterjesztik a napelemekre is. Éves szinten pár ezer forint ellenében ezzel a nyugodt alvásunkat is biztosíthatjuk!
7. Pár év múlva sokkal jobb napelemek lesznek és a mostaniak mehetnek a kukába!
Sokakban él a hit, hogy a napelem rendszer is egy olyan beruházás amibe csak egy ideális időpontban érdemes beszállni. És ez az időpont még nem jött el! De ott van valahol a nem definiálható jövőben valahol.
Valójában a napelem rendszer vétele jelenleg olyasmi, mint egy számítógép vagy mobiltelefon vásárlása. A mobil vásárlásakor is tudható, hogy a jövőben lesznek gyorsabb, több memóriával vagy jobb kamerával rendelkező telefonok. És tényleg így is történik. Ettől még a ma használt mobiljaink könnyebé teszik az életünket és nem vártunk az első iPhone óta a vásárlással csak azért, hogy a tökéletes telefonhoz juthassunk.
8. Ma még drága a napelem rendszer, de 2 év és féláron megveszem!
Népszerű gondolat az is, hogy pár év múlva a napelem rendszerek ára sokkal kedvezőbb lesz. És tényleg vannak változások a napelem piacon. Újabb és újabb technológiák jönnek amik segítségével adott panelméret mellett folyamatosan nő a termelés. Viszont az árakra ennek nincs olyan hatása, mint sokan várják. Ahogy az újabb és újabb mobilok egyre gyorsabbak és jobbak, ugyanúgy a napelem panelek hatékonysága is nő. Viszont ahogy egy mai csúcs mobil nem olcsóbb, mint a 2 évvel korábbi verziója, ugyanúgy az új, hatékonyabb napelemek sem olcsóbbak. Az viszont tény, hogy ugyanazért az árért sokkal többet tudnak!
9. Túl bonyolult az ügyintézés, az engedélyek beszerzése!
50kW alatt a háztartási méretű kiserőművek nem építési engedély kötelesek. Elegendő a területileg illetékes áramszolgáltatóval intézni az engedélyt a hálózatra való visszatáplálás miatt.
Ennek a folyamatnak a koordinálását viszont a legtöbb telepítő cég (köztük az NVSolar is!) átvállalja az ügyfél helyett. Ilyen esetekben a megbízó engedélyt ad a telepítő cég számára, hogy eljárjon a nevében. így a megbízó mindössze pár aláírás erejéig kénytelen belefolyni a hivatalos folyamatba.
10. Csak a déli fekvésű tetőre érdemes napelemet telepíteni, a többi nem termel eleget!
Sokan tudják, hogy Magyarországon az ideális telepítési irány egy napelem számára a déli, még pedig 35 fokos dőlésszög mellett. Ezt tovább gondolva pedig arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha nem rendelkezünk ilyen irányú és dőlésszögű tetővel, akkor a napelem nem fog elég energiát termelni.
De ez nem igaz!
Tény, hogy a fenti ideális irány mellett termel a napelem a legtöbbet. (Sőt, ezt a logikát követve a napkövető rendszerek még többet termelnek, tehát a fix déli irány sem ideális, így oda is felesleges napelemeket tenni!;))
Ideális tájolás mellett egy 1kWp-es napelem rendszer kb. 1.150-1.250 kWh energiát termel évente.
Ha a tájolás nem déli, hanem mondjuk délkeleti vagy délnyugati, a napelem rendszer termelése csökken, kb. évi 1.100 kWh-ra.
Látható, hogy a különbség nem olyan nagy. És az is, hogy feljebb a megtérülési időnél már eleve nem ideális tájolással számoltunk mi sem. A 9-13 év megtérülési idő délkeleti/délnyugati tájolás esetén él. (Ideális tájolás esetén pedig tovább csökken!)
Ha tovább haladunk észak felé, akkor a következő irány a kelet/nyugat. És általában ez a határvonal.
Ennél a tájolásnál 1kWp-es napelem rendszer évi 1.000 kWh-t termel.
A telepítő cégek általában itt húzzák meg a határt és ennél északibb irányba már nem vállalnak telepítéseket, mert a drasztikusan kisebb termelés miatt a megtérülési idő nagyon nőne.
