Sok tévhit kering az interneten és a fejekben a napelemek kapcsán. Ezek közt próbálunk meg a következőkben egy kis rendet vágni. Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, már a kezdetek kezdetén szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani egy 2013-as cikket. Miért célszerű elolvasni egy közel 7 éves cikket?
Mert bár mi itt az NVSolar-nál már 10 éve telepítünk napelemes rendszereket, így egyes cáfolatoknál bátran hivatkozhatunk saját tapasztalatokra. Viszont 20-25 éves napelemes tapasztalattal nem rendelkezünk. De szerencsére a közeli Németországban már 2013-ban is voltak 20 éves napelemes rendszer tapasztalatok és ez a cikk ezeket dolgozta fel.
Meddig működik egy napelemes rendszer? A cikk a Chemnitz-i egyetem kutatási adataira hivatkozva mutatja be, hogy mi történik egy napelemes rendszerrel 20 év működés alatt.
Vigyázz spoiler veszély! 🙂 A cikket elolvasva meg lehet döbbenni az invertereken amik 20 év múlva is teszik a dolgukat és a napelemeken, amik ennyi év után is 90%-os hatásfokkal üzemelnek! 🙂 napelemes rendszer 1. Sosem térül meg a napelemes rendszer beruházás! A napelemes rendszerekkel kapcsolatban az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy azért nem éri meg, mert egy olyan beruházás, ami sosem térül meg.
Ezzel szemben a valóság az, hogy egy napelemes rendszer teljes beruházási költsége 9-13 év alatt megtérül. Természetesen minél olcsóbb elemekből állítjuk össze a napelemes rendszert annál előbb térül meg a kezdeti beruházás.
Viszont az ilyen „olcsó” napelemes rendszerek teljes élettartama lényegesen rövidebb lehet, mint a jó vagy éppen prémium napelemes rendszereké. Példa: Jelenleg (kb. 360 Ft körüli euro árfolyamnál) egy 16.000 Ft/hó villanyszámlát lenullázó napelemes rendszer teljes bekerülési költsége, telepítéssel, engedélyekkel kulcsrakészen kb.
2,3 millió Ft. (4,9 kWp napelem + Fronius inverter. Délnyugati/délkeleti tető irány mellett 5.390 kWh éves energia termelés.) A rendszer által megtermelt 5.390 kWh energia 38 Ft-al számolva évi 205.000 Ft villanyszámlától szabadít meg minket. Ez a rendszer 11,2 év alatt térül meg.
És ennél a számításnál fixnek vesszük az energia árát, mint ha az soha többé nem nőne. (Ebben segít a lakossági rezsicsökkentés is, ami lágyan elringat minket ezen tévhitben, miközben pár év alatt a vállalati energia ára kb. 60%-kal nőtt. Részben ennek köszönhető a lakossági árak befagyasztása is.
De botorság azt hinni, hogy a céges energia árak ilyen szintű növekedése nem épült be a kifli vagy épp hús árába.)
2. 5 év múlva úgy is tönkre megy az inverter! A laikusok egyik kedvenc állítása, hogy az inverter pár év alatt tönkre fog menni és az olyan plusz költségeket ver a beruházó nyakába, amivel már biztos, hogy úszik a megtérülés. Ezzel szemben, ha valaki elolvassa a fent is belinkelt „Meddig működik egy napelemes rendszer” című cikket, akkor abban szembesülhet a valósággal.
Azzal, hogy vannak inverterek amik 20 éven át rendben teszik a dolgukat. Természetesen ez nem minden inverterre igaz! Sokkal gyakoribb, hogy egy inverter kb. 12-15 év élettartammal bír és ezt követően cserére szorul. Hogy egy inverter 20 évet üzemel vagy csak 12-t nagyban függ az inverter minőségétől, illetve a korrekt telepítéstől is.
Ha elfogadjuk a legrosszabb verziót, azt, hogy az inverterünk kb. 12 év után cserére szorul még az sem jelenti azt, hogy a beruházás sosem fog megtérülni. Egy inverter a napelemes rendszer teljes árának kb. 20-25%-át teszi ki. Így legrosszabb esetben a megtérülési idő ennyivel tolódik ki.
De ez is tovább csökkenthető! Például a SolarEdge okos inverterekre alapból 12 év garancia van, ami felár ellenében akár 25 évre is kiterjeszthető! Így kellő előrelátással a 20-25%-os plusz költség akár 10-12%-ra csökkenthető! 3. Pár év és tönkre mennek az akkumulátorok!
Gyakori ellenérv, miszerint a gyenge akkumulátor technika miatt nem éri meg napelemes rendszert üzemeltetni, ugyanis azok pár év alatt tönkre mehetnek. Ezzel az érvvel mindössze az a gond, hogy a haza napelemes rendszerek 99%-a hálózatra visszatáplálós rendszer és ezekben nincs semmilyen akkumulátor!
Ezeknél a napelemes rendszereknél a feleslegesen megtermelt energiát feltöltjük a hálózatba és ott „tároljuk”. (Valójában a szomszéd elhasználja.) Akkumulátor csak az úgynevezett szigetüzemű napelemes rendszerekben van. Azt viszont csak olyan helyeken érdemes létrehozni, ahol eleve nincs semmilyen elektromos hálózat. Ott ahol fizikailag lehetetlen a hálózatra visszatáplálni a feles energiát.
4. Este nem süt a nap, így nincs áram sem! Logikusnak tűnő ellenérv az is, hogy egy napelemes rendszer nem tudja az esti fogyasztásunkat kielégíteni, mert ilyenkor nem süt a nap. Mivel itthon a hálózatra visszatáplálós napelemes rendszerek terjedtek el, így ez nem számít.
Ugyanis a napsütötte időben megtermelt energia azon részét, amit nem használtunk fel, egyből feltöltjük az áramszolgáltató hálózatára. Az ilyen rendszerek működtetésének egyik alapfeltétele az oda-vissza mérő villanyóra, amit az áramszolgáltató szerel fel. Ez fogja mérni a hálózatra feltöltött és az onnan vételezett energia mértékét.
Természetesen az sem probléma, ha az elszámolásnál az derül ki, hogy az év során többet vételeztünk, mint amit feltöltöttünk. Ilyenkor a két mennyiség közti különbséget kell fizetnünk az áramszolgáltató felé. Ajánlatkérés 5. Egy régi tetőre fel sem lehet szerelni a napelemeket, mert azok nehezek!
Sokan úgy képzelik el, hogy a napelemek nagyon nehéz tárgyak, így valamiféle speciális tetőszerkezetre van szükség a felszerelésükhöz. Ezzel szemben a napelemek súlya 18-20 kg körüli, ami általában 1mx1,7m-en oszlik el. Az a tetőszerkezet ami a rajta lévő cserepeket biztonsággal elbírja, a napelemek plusz termével is meg fog birkózni. (A napelemek tartószerkezete a szarufákra lesz rögzítve, így a plusz súly is azokat terheli.) 6.
Az első jégeső szét fogja verni a drága napelemeket! Hihetőnek tűnik azon érv is, hogy egy kiadós jégeső tönkre teheti a drága pénzen vásárolt napelemeinket. Valójában a gyártók hosszú évtizedek alatt egyre erősebb, edzett üveglapokat helyeztek a napelem paneljeikre. A jelenlegi szabványok szerint bizonyos magasságból acélgolyókat ejtve a napelemekre folyamatosan tesztelik azok tartósságát.
Ezen túllépve a telepítő cégek vagy magán felhasználók egyre extrémebb módon teszik próbára napelemeik határait. A Youtube-on találni olyan videókat amiken csúzlival jégkockákat lőnek a napelemekre. (Kibírta.) Vagy épp légpuskával lőtték meg. (Tovább működött.) Sőt, olyan is van amikor autóval hajtottak végig rajta! (Bírta a gyűrődést.)
Kijelenthető, hogy a napelemek tartóssága jóval nagyobb, mint az elsőre el tudnánk képzelni. De emellett számolni kell azzal, hogy az olyan mértékű természeti kár, ami a tetőben is kárt okozna, az valószínűleg a napelemmel is el fog bírni. Így sokan döntenek úgy, hogy a házbiztosításukat kiterjesztik a napelemekre is.
Éves szinten pár ezer forint ellenében ezzel a nyugodt alvásunkat is biztosíthatjuk! 7. Pár év múlva sokkal jobb napelemek lesznek és a mostaniak mehetnek a kukába! Sokakban él a hit, hogy a napelemes rendszer is egy olyan beruházás amibe csak egy ideális időpontban érdemes beszállni.
És ez az időpont még nem jött el! De ott van valahol a nem definiálható jövőben valahol. Valójában a napelemes rendszer vétele jelenleg olyasmi, mint egy számítógép vagy mobiltelefon vásárlása. A mobil vásárlásakor is tudható, hogy a jövőben lesznek gyorsabb, több memóriával vagy jobb kamerával rendelkező telefonok.
És tényleg így is történik. Ettől még a ma használt mobiljaink könnyebé teszik az életünket és nem vártunk az első iPhone óta a vásárlással csak azért, hogy a tökéletes telefonhoz juthassunk.
8. Ma még drága a napelemes rendszer, de 2 év és féláron megveszem! Népszerű gondolat az is, hogy pár év múlva a napelemes rendszerek ára sokkal kedvezőbb lesz. És tényleg vannak változások a napelem piacon. Újabb és újabb technológiák jönnek amik segítségével adott panelméret mellett folyamatosan nő a termelés.
Viszont az árakra ennek nincs olyan hatása, mint sokan várják. Ahogy az újabb és újabb mobilok egyre gyorsabbak és jobbak, ugyanúgy a napelemek hatékonysága is nő. Viszont ahogy egy mai csúcs mobil nem olcsóbb, mint a 2 évvel korábbi verziója, ugyanúgy az új, hatékonyabb napelemek sem olcsóbbak.
Az viszont tény, hogy ugyanazért az árért sokkal többet tudnak! 9. Túl bonyolult az ügyintézés, az engedélyek beszerzése! 50 kW alatt a háztartási méretű kiserőművek nem építési engedély kötelesek. Elegendő a területileg illetékes áramszolgáltatóval intézni az engedélyt a hálózatra való visszatáplálás miatt.
Ennek a folyamatnak a koordinálását viszont a legtöbb telepítő cég (köztük az NVSolar is!) átvállalja az ügyfél helyett. Ilyen esetekben a megbízó engedélyt ad a telepítő cég számára, hogy eljárjon a nevében. így a megbízó mindössze pár aláírás erejéig kénytelen belefolyni a hivatalos folyamatba.
10. Csak a déli fekvésű tetőre érdemes napelemet telepíteni, a többi nem termel eleget! Sokan tudják, hogy Magyarországon az ideális telepítési irány egy napelem számára a déli, még pedig 35 fokos dőlésszög mellett. Ezt tovább gondolva pedig arra a következtetésre lehet jutni, hogy ha nem rendelkezünk ilyen irányú és dőlésszögű tetővel, akkor a napelem nem fog elég energiát termelni.
De ez nem igaz! Tény, hogy a fenti ideális irány mellett termel a napelem a legtöbbet. (Sőt, ezt a logikát követve a napkövető rendszerek még többet termelnek, tehát a fix déli irány sem ideális, így oda is felesleges napelemeket tenni!;))
Ideális tájolás mellett egy 1 kWp-es napelemes rendszer kb. 1.150-1.250 kWh energiát termel évente. Ha a tájolás nem déli, hanem mondjuk délkeleti vagy délnyugati, a napelemes rendszer termelése csökken, kb. évi 1.100 kWh-ra. Látható, hogy a különbség nem olyan nagy. És az is, hogy feljebb a megtérülési időnél már eleve nem ideális tájolással számoltunk mi sem.
A 9-13 év megtérülési idő délkeleti/délnyugati tájolás esetén él. (Ideális tájolás esetén pedig tovább csökken!) Ha tovább haladunk észak felé, akkor a következő irány a kelet/nyugat. És általában ez a határvonal. Ennél a tájolásnál 1 kWp-es napelemes rendszer évi 1.000 kWh-t termel.
A telepítő cégek általában itt húzzák meg a határt és ennél északibb irányba már nem vállalnak telepítéseket, mert a drasztikusan kisebb termelés miatt a megtérülési idő nagyon nőne.
