Tűzvédelmi kapcsoló

A tűzvédelmi kapcsoló olyan, mint egy fegyvernél a ravasz. Szóval nem más, mint egy köznyelv által használt „helytelen” megfogalmazás. Mert hivatalosan a fegyvernek is elsütő billentyűje van, nem ravasza.
(Aki volt még katona, az esetleg hallhatta anno a tipikus kiképzői okoskodást, miszerint a „ravasz” az a róka! Egy fegyvernek viszont elsütő billentyűje van!)
Nos, az állítás igazságtartalma mellett azért el kell ismerni, hogy nem gyakran látni olyan filmet amiben a főhős azt kiálltja:
Húzd meg az elsütő billentyűt!

Így akkor most elárulnánk, hogy a tűzvédelmi kapcsoló valódi neve tűzeseti leválasztó kapcsoló lenne.
És kénytelenek vagyunk elismerni azt is, hogy a hivatalos név jobban fedi a valóságot és nem viszi tévútra a laikus felhasználókat. (Ettől függetlenül mi hol így, hol a hivatalos nevén fogunk hivatkozni az eszközre. Leginkább azért, mivel a leendő ügyfeleink számára így érthetőbb, hogy miről is beszélünk.)
Az viszont tény, ha valaki hozzá nem értőként azt hallja, hogy tűzvédelmi kapcsoló, akkor hajlamos arra asszociálni, hogy ez a valami védi meg őt a tűztől. A tüzet pedig senki nem szereti, pláne nem a házában.

Vigyázz! Spoiler veszély!
A tűzvédelmi kapcsoló nem véd a tűztől. Legalább is nem úgy, ahogy sokan gondolják.

Mire jó a tűzvédelmi kapcsoló?

Nos, azt már elárultuk, hogy a tűztől nem véd. De akkor mire is jó?
Vágjunk is bele egy gyors, hozzá nem értők számra is érthető magyarázatba.
A napelemek egyenáramot termelnek és ez a DC vezetéken keresztül jut el az inverterig, ami átkonvertálja váltóárammá és az AC vezetéken keresztül látja el a fogyasztókat vagy tölti fel a hálózatba.
A DC vezetéken akár 1000V feszültség is áramolhat az inverter felé és az egyenáram 10-20 centiméteres íveket is húzhat. Ami azért erősen tűzveszélyes, hiszen a DC kábel az inverter felé tartva sok faszerkezet mellett haladhat el.
De természetesen senki ne gondolja azt, hogy ilyen bármikor megtörténhet! Ehhez előbb sérülnie kellene a DC kábel borításának.

De térjünk vissza a napelemekhez, amik napsütésben folyamatosan termelik az egyenáramot, ami a DC kábelen az inverter felé tart. Tudni kell azt is, hogy a napelemeken nincs valami kapcsoló. Alap állapotban, ha lekapcsoljuk az invertert, attól a napelemek még termelik az energiát és az DC vezetékben eljut egészen az inverterig.

De mi van akkor, ha valami okból tűz üt ki a házban?
A tűzoltók kimennek oltani, ami alapvetően vízzel történik. Viszont ha süt a nap, akkor a napelemek termelni fogják az energiát és a DC kábelekben ott lesz az az akár 1000V-os egyenáram. Ha pedig a tűzben sérül a DC vezeték onnantól kezdve létrejöhet ívhúzás, ami további tüzeket okozhat. Nem beszélve arról, hogy ha a vízsugár érne egy ilyen vezetéket az a tűzoltók életét is veszélyeztetné.

És itt jön a képbe a tűzvédelmi kapcsoló vagy szakszerűen megszólítva, a tűzeseti leválasztó kapcsoló!
Ugyanis, ha ez beépítésre kerül a rendszerbe, akkor bizony az inverter lekapcsolását követően a tűzvédelmi kapcsoló a napelemekhez legközelebb eső részen megszakítja (leválasztja) a DC kábelben futó egyenáram útját. Így már nincs veszélyes egyenáram a DC kábelekben, biztonságosan lehet oltani.

Ugye így már érthető, hogy miért helyesebb a tűzeseti leválasztó kapcsoló megszólítás, mint az elterjedtebb tűzvédelmi kapcsoló? 😉

Milyen esetekben kell tűzvédelmi kapcsolót alkalmazni?

Aki a fentieket elolvasta most kapásból rávágja: mindig!
Mert a biztonság az nem játék.
Igen ám, de a tűzvédelmi kapcsoló nem egy olcsó játék, az olyan 170.000 forint körüli árával. És amikor valaki már kiadott pár milliót a napelem rendszerére, nem szívesen dobálózik újabb százezrekkel.

A tűzvédelmi kapcsoló a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (azonosító: TvMI 7.1:2015.03.01.) által 2015. március 1-től előírt védelmi eszköz, amelyet bizonyos esetekben alkalmazni kell a napelemes rendszerek telepítésekor. A tűzvédelmi kapcsoló célja a tűzoltó életvédelme tűz esetén. 

„A DC oldali vezetékek lekapcsolására vonatkozó követelményének kielégítésére elfogadható műszaki megoldás az inverterbe épített DC oldali leválasztás, ha az adott DC kábel épületbe való belépési pontjától indult belső DC nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert és nem halad át egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon.” (TvMI 7.1:2015.03.01. 6.2.2.2.)

Minden esetben, ha a DC kábel nyomvonala több, mint 5 méter és érint lakóteret (a padlás is annak számít), alkalmazni kell a tűzvédelmi kapcsolót. 

„A DC leválasztás elhelyezése az épületen kívül és a PV-modulok mellett (pl. a PV modulok tartószerkezetén elhelyezve) kell legyen, ha a napelem modulok részét képező a PV- modulok által lefedett terület(ek) legközelebbi pontja és az épület belépési pontja közötti DC kábelszakasz legrövidebb távolsága több mint 10 m.” (TvMI 7.1:2015.03.01. 6.2.2.4.)

Azaz ha a kültérben elhelyezkedő DC nyomvonal az épület belépési pontjáig 10 m-nél hosszabb, szintén alkalmazni kell tűzvédelmi kapcsolót.

A leírás tájékoztató jellegű, a pontos alkalmazási feltételek a TvMI 7.1:2015.03.01 – ben találhatóak.

Milyen tűzvédelmi kapcsolót használjunk?

A piacon többféle működési elvű és gyártmányú tűzvédelmi kapcsoló elérhető. Működési elvük szerint három csoportot különböztetünk meg:

• Feszültség csökkenés elvén működő tűzvédelmi kapcsoló: áramszünet esetén azonnal lekapcsol, hátránya, hogy kézzel kell visszakapcsolni, azaz ha a tetőn van a napelemes rendszer, fel kell menni és visszakapcsolni. A legolcsóbb típus.
•  Munkaáramú tűzvédelmi kapcsoló: gerjesztés hatására old le, azaz feszültség alá kell helyezni, hogy lekapcsoljon. Emiatt nagy hátránya, hogy tűzálló vezetéket kell alkalmazni, és tűz esetén is rendelkezésre álló működtető feszültség kell, ami megdrágítja a beszerelést ami nagyon megdrágítja a beszerelést.
• Motoros tűzvédelmi kapcsoló: teljesen automatikus, emberi beavatkozás nélkül nyit és zár, nincs szükség speciális vezetékre. A főkapcsoló lekapcsolásakor vagy áramszünet esetén 5 másodpercen belül megszakítja a DC oldalt és automatikusan visszakapcsol, ha újra van áram a hálózatban.