A havi szaldó fogalma a 2022-es év végén került bele a köztudatba és mind a régi napelem rendszer tulajdonosokat, mind a most telepíttetőket egyaránt érdekli mi is ez.
Jelenleg annyira képlékeny minden, hogy még a minisztérium is türelmet kér a rendeletek értelmezése kapcsán.
Így abba most nem is mennénk bele, hogy a lakossági napelem rendszer tulajdonosokra 2024. január elsejétől mi fog vonatkozni.
(Mi sem tudjuk. 🙂 )
Így inkább csak végig vesszük azokat az elszámolási formákat, amelyek eddig szóba kerültek.
Éves szaldó elszámolás
Jelenleg erről tudunk a legtöbbet, mert ez egy létező elszámolási forma. Valójában az egyetlen használatban lévő lakossági elszámolási forma.
Anno azért vezették be ezt a napelemes rendszerekhez kialakított elszámolási formát, hogy támogassa itthon a napelemek terjedését.
Ez az elszámolási forma elsősorban a felhasználónak jó.
Miért nem szereti a szolgáltató és az állam az éves szaldó elszámolást?
A válaszhoz előbb nézzük meg miképpen áll össze 1kWh villamos energia ára.
Alapvetően a fizetendő ár 3 részből áll:
- a villamos energia ára
- a rendszer használati díj (RHD)
- ÁFA
Éves szaldó elszámolás esetén a felhasználó kap egy oda-vissza mérő órát és amikor több a termelése, mint amit el tud azonnal fogyasztani, a többletet feltölti a szolgáltató hálózatára. Az óra pedig méri a feltöltött energia mennyiségét.
Amikor pedig nincs vagy nincs elegendő termelés, akkor a felhasználó vételezi a szükséges energiát. Az óra természetesen ezt is méri.
Éves szaldó esetén évente egyszer van egy elszámolás. Addig nem is kell fizetni semmit.
Ilyenkor a hálózatra feltöltött energia mennyiségéből ki kell vonni a vételezett mennyiséget és, ha az egyenleg pozitív szám, akkor a szolgáltató fizet. (Egy jelképes összeget.) Ha pedig negatív szám, akkor a felhasználónak kell kifizetnie a különbözetet.
Nézzünk erre egy példát.
Ha a napelem rendszer éves termelése 6000kWh volt, amiből 4000kWh feltöltésre került a hálózatra és a vételezett mennyiség is 4000kWh volt, akkor az egyenleg 0, tehát nincs mit fizetni. (Az „eltűnt” 2000kWh rejtélyének a megoldása pedig az, hogy a házban működő elektromos eszközök – ha lehetséges akkor – a megtermelt energiából működnek.)
Ha a 4000kWh feltöltés mellett csak 3000kWh volt a vételezés, akkor a felhasználó kérheti a +1000kWh kifizetését a szolgáltatótól, amiért kb. 5Ft-ot kap kWh-ként.
Ha viszont a 4000kWh feltöltés mellett mondjuk 6000kWh vételezés történt, akkor pluszban elfogyasztott 2000kWh energiát ki kell fizetni a szolgáltató felé.(36 vagy átlag fogyasztás felett 70 Ft/kWh áron.)
A fentiek alapján jól látható, hogy a szolgáltató számára nem nagy üzlet fenntartani egy olyan hálózatot, ahol olyan felhasználók is vannak, akik felé bár szolgáltatási kötelezettsége van, de azért nem kap semmit.
Sőt, valójában ők azok a felhasználók, akik miatt folyamatosan komoly fejlesztéseket kell végezni. Leginkább mert a hálózatra feltöltött energiát a régi trafók nem képesek lekezelni.
Az állam sem annyira boldog az éves szaldóval, mert 0Ft-ra hiába kerül rá egy izmos 27%-os ÁFA, attól az még 0Ft marad…
E fenti okok miatt mindig is nyilvánvaló volt, hogy az éves szaldó nem lesz örök életű.
Havi szaldó elszámolás
Valamikor 2022. októberében dobták be a köztudatba a „havi szaldó” elszámolást. Egészen addig a szaldó elszámolás az mindenki számára éves elszámolást jelentett.
A havi szaldó elszámolást egyfajta köztes elemnek foghatjuk fel az éves szaldó és a bruttó elszámolás között.
Az éves szaldó előnye nyilvánvaló, a nagy mennyiségű nyári túltermelés, ezzel az elszámolással átvihető a téli – napsütésben szegényebb – időszakokra. Így a felhasználónak lehetősége van úgy elektromos fűtésre váltani, hogy az ahhoz szükséges áramot nyáron maga termeli meg. A szolgáltató pedig azt köteles a számára ingyen „tárolni”.
A havi szaldó elszámolás célja ennek a hosszú távú ingyenes „tárolásnak” a felszámolása. Illetve a felhasználók rászorítása a minél nagyobb mértékű azonnali fogyasztásra.
Hogyan működik a havi szaldó elszámolás?
Voltaképpen ugyanúgy, mint az éves szaldó, annyi különbséggel, hogy itt minden hónapban van egy záró elszámolás.
Tehát, ha mondjuk július hónapban 1000kWh energiát termeltél, de csak 250kWh-t fogyasztottál, akkor a plusz 750kWh-t jelenleg a rezsidíj csökkentés miatt torz, 5-6Ft/kWh áron fizetnek ki.
Mivel minden hónapban elszámolás van, így a plusz termelés nem vihető át a napfényben szegényebb téli hónapokra.
Így megszűnik az az állapot, hogy 0Ft-ért használhatja a szolgáltató hálózatát.
Ugyanis lesznek olyan hónapok amikor nem tud majd elegendő energiát termelni. Ilyenkor a plusz fogyasztását ki kell fizetnie a szolgáltató felé.
A kifizetett összegre pedig rájön az ÁFA, szóval az államnak is csurran egy kis pénzmag.
A havi szaldó előnye
Sokan az éves szaldó elszámoláshoz hasonlítják a havi szaldót és semmi előnyt nem látnak benne. Pedig a havi szaldónak is van egy jól érzékelhető előnye.
Igaz, hogy alkalmatlanná válik ez az elszámolási mód arra, hogy a nagy nyári plusz termeléseket átmentsük a téli ínségesebb időkre.
Viszont a napon belüli pluszokkal 1 hónapon belül meg marad a mozgásterünk.
Nagyjából így néz ki egy átlagos lakóháznak, a napelem rendszer termelésből történő azonnali felhasználási aránya:
- rossz felhasználási szokások esetén: ~25%
- átlagos felhasználási szokások esetén: ~33%
- jó felhasználási szokások esetén: ~50%
- Jó felhasználási szokások esetén, akkumulátor segítségével: ~80%
Tehát egy átlagos háznál a megtermelt napenergiának kb. a 33%-a kerül azonnal felhasználásra. A többi pedig feltöltésre kerül a hálózatra.
Nos, bruttó elszámolás esetén ez azt jelentené, hogy a hálózatra feltöltött 77%-nyi energia után jelenleg 5Ft-ot fizetne a szolgáltató kWh-ként. Viszont este, amikor a napelem rendszer már nem működik, a feltöltött plusz energiából vissza kellene vásárolni. Azért viszont már 36 vagy 70 Ft-ot kellene fizetni.
Havi szaldó esetén viszont a nappal megtermelt plusz energia este felhasználható és csak havonta egyszer kell mérleget vonni.
Bruttó elszámolás
A bruttó elszámolást valamikor 2021 júliusában vezették volna be, de végül az életbe lépése előtti éjjelen hatályon kívül helyezték a rendeletet.
Mivel egy jelenleg nem létező elszámolási formáról van szó, így csak a korábban elejtett kormányzati mondatokból tudunk tippelni milyen is lett volna.
Példaképpen képzeljünk el egy szép nyári napot.
Reggel kisüt a nap és a napelemek ontani kezdik az energiát. Ebből a ház valamennyit (25-33%-ot, nagyon jó esetben 50%-ot) elhasznál és a többit feltölti a hálózatba.
Aztán jön az este, lemegy a nap és a napelemek nem termelnek több energiát.
Természetesen ekkor sincs gond, mert a szolgáltató a hálózatról ellátja energiával a házat.
De!
És itt jön a lényeg!
Amikor plusz termelésünk volt és feltöltöttünk a hálózatba, azt a mennyiséget kifizetik nekünk. (Jelenleg 5-6Ft/kWh áron.)
Amikor viszont mi vételezzük az áramot, akkor fizetjük a rendszer használati díjat és az ÁFA-t is és így az ár 36Ft/kWh (vagy 70) lesz.
Ennél az elszámolási módnál még arra sincs lehetőségünk, mint a havi szaldónál.
Tehát nincs hónapon belüli, egyik napról a másikra való ingyenes energia átvitel sem. Sőt, még az sem, hogy a napközbeni plusz energia egy részét legalább este ingyen visszakapjuk!
Kijelenthető, hogy a jelenlegi torz árazási arányok (áram ára/RHD/ÁFA) mellett, bruttó elszámolással egy napelem rendszer megtérülése ma még nehezen számolható ki.
Viszont itt is hangsúlyoznánk, hogy ez egy jelenleg nem létező elszámolási forma. Nem tudni amikor végül kijön, milyen változtatásokat eszközölnek rajta.
Miképpen lehetne a bruttó elszámolás kedvezőbb?
A teljesség igénye nélkül pár dolog ami által kedvezőbb lehetne a bruttó elszámolás:
- Megoldás lehetne, ha végre elfelejtenénk a rezsidíj csökkentést, mert amiatt ragaszkodik a kormány a 36Ft-os árhoz. Mivel azt fixnek veszik és fix a 27%-os ÁFA is és a szolgáltató jelenleg a 20Ft feletti ár mellett is veszteséget termel, ezért az áram árát irreálisan alacsonyra vették. Ha ezen túl tudnánk lépni és a valós árhoz közelebb álló 70Ft lenne az áram ÁFA-s ára, akkor az RHD maradhatna 24Ft, az áram ára 31Ft lenne és ezekre jöhetne a 27% ÁFA 15Ft-ja. Így már mások lennének az arányok és a hálózatra töltött energiáért nem 5-6, hanem 31Ft-ot kaphatnánk.
- Bevezetnék a differenciált áram árat. Mert azért van különbség környezeti terhelés szempontjából, a napelem rendszerek által előállított energia és egy szén vagy gázerőmű által előállított között. A megújuló energia ára lehetne magasabb, mint a fosszilis energiáé.
- Esetleg jutalmazhatná az állam azokat, akik megújuló energiába ruháztak be azzal, hogy az általuk vissza vásárolt energiára nem 27, hanem mondjuk csak 5%-os ÁFA-t számolnának.
De mielőtt túl belemélyednénk a témába sokadjára is leírnánk, hogy jelenleg nincs kormányzati kommunikáció a bruttó elszámolás kapcsán.
Talán egyelőre elvetették és a kevésbé drasztikus havi szaldóval kívánják pótolni.
