A bruttó elszámolás jelenleg az a téma, ami legjobban foglalkoztatja a napelemes közönséget. De mielőtt körbejárnánk a témát, az elején leszögeznék: Jelenleg (2023. augusztus 30-án) semmi konkrét információ nem érhető el a 2024. január 1-től debütáló bruttó elszámolásról.
Tehát amit innentől olvas az leginkább csak találgatás. Még akkor is, ha részben korábbi adatokra vagy kormányzati információ morzsákon alapul is. Valamikor 2020. októberében lengették be, hogy az új, 2021. nyarán érkező uniós támogatásokat már csak bruttó elszámolással lehet igénybe venni.
Aztán jött az Otthonfelújítási támogatás és kiderült, hogy 2021. július 1-e után már ezt is csak bruttó elszámolás mellett lehetne igényelni. Szaktanácsadójuk segítségét kérem
Miért is kell a bruttó elszámolás? Napelemes rendszereknél jelenleg az úgynevezett szaldó elszámolás van használatban. Ez az elszámolási mód arra lett létrehozva, hogy ösztönözze a napelemes rendszerek telepítését. Valami olyasmi ez, mint az elektromos autózásban – a mára egyre inkább visszaszoruló – ingyenes parkolás és ingyenes töltés.
Anno ezekre is szükség volt, hogy egyre többen vásároljanak és használjanak elektromos autót. Ugyanezt a szerepet tölti be a szaldó elszámolás a napelemes rendszereknél. Egy áram szolgáltatási és vételezési folyamatban 3 szereplő van: A felhasználó, a szolgáltató cég (Eon, ELMŰ, ÉMÁSZ, MVM…) és az állam.
Ebből a 3 szereplőből a szaldó elszámolás csak egy félnek jó, mégpedig a felhasználónak. Számára ez a tökéletes megoldás, mert a szaldó elszámolásban akár 1 éven át tárolhatja ingyen, a szolgáltató hálózatán az általa megtermelt energiát. Ha a napelemes rendszer tulajdonosa jól mérte fel az igényeit, és a telepítő cég pont a szükséges méretű rendszert állította össze, akkor mindössze évi pár ezer forint elosztói alapdíjat kell fizetni a szolgáltató felé.
Érthető, hogy ezen összeg nem olyan mértékű, amiért a szolgáltató boldogan fejleszti, bővíti, javítja a hálózatát. Így a szolgáltatói oldalról folyamatos a nyomás, hogy az egyre nagyobb számú napelemes rendszer tulajdonostól is, évi pár ezer forintnál több bevételre tehessek szert.
A történet harmadik szereplője pedig az állam, aki egyrészt örül az egyre több napelemes rendszernek. Másrészről míg egy évi 150.000 Ft-os villanyszámlának a 27%-át tette korábban zsebre, addig a szaldó elszámolásnál az ÁFA bevétele ennek csak a töredéke. Adott helyzet feloldása egy olyan elszámolási mód lehetne, amiben mindhárom szereplő enged és kap is valamit.
Ez lenne az új bruttó elszámolás. A bruttó elszámolásról Tehát a bruttó elszámolás során 3 dolognak kellene egyszerre teljesülnie.
A felhasználók nem járhatnak sokkal rosszabbul a szaldó elszámoláshoz képest. A szolgáltatónak korrekt bevételhez kell jutnia a napelemes rendszerek után. Az állam is több adó bevételhez jusson a jelenleginél. Ennek az ellentmondásnak a feloldására találták ki első körben, hogy a lakossági napelemes rendszerek telepíthetők legyenek állami támogatással is.
A 2021-2022-ben elérhető Otthonfelújítási támogatás, a napelemes rendszer bekerülési árának 50%-át adta vissza a felhasználónak. Ezzel a komoly mértékű támogatással próbálták „versenyképessé” tenni a bruttó elszámolást a szaldós elszámolással szemben. Ugyanis a támogatás igénybevételének feltételei közt az is szerepelt, hogy 2021. július 1-től kizárólag bruttó elszámolás választása mellett igényelhető. (Ezt később a hatályba lépést megelőző éjszaka végül eltörölték.) Később a 100%-os napelem pályázat néven elhíresült támogatásnál már alapfeltételként jelölték meg, hogy a nyertes pályázót bármikor bruttó elszámolásba lehet tenni.
Miben különbözhet a bruttó elszámolás és a szaldó elszámolás? Valójában ezt máig nem lehet pontosan tudni. Ugyan is a bruttó elszámolás még egy nem létező elszámolási forma. A meghatározásához mindössze a minisztérium itt-ott elejtett mondataiból lehet következtetni. Illetve abból, hogy a célja, a fentebb kibontott ellentét normalizálása lenne.
Illetve az első belengetése óta annyi idő telt már el, hogy végül itt állunk 2024. kapujában. Már pedig 2024. január 1-től Uniós előírás alapján, az új felhasználók számára a szaldó elszámolás már nem lehet elérhető. (Elterjedt tévhit, hogy ezen Uniós előírás miatt kell mindenkinek az éves szaldó elszámolásról valami másra váltania.
Ez nem igaz. Az előírás egyértelműen fogalmaz és kizárólag az új felhasználókra vonatkozik. Akkor fussunk neki egy tippelgetésnek, hogy milyen is lehet majd a bruttó elszámolás. Forint alapú havi elszámolás Képzeljünk el egy napsütötte nyári délelőttöt. A napelemes rendszerünk ontja az energiát, miközben mi épp a munkahelyünkön dolgozunk.
Mi történik ekkor? A ház működő fogyasztói (hűtő, fagyasztó, egyéb áram alatt lévő eszközök) a megtermelt energia egy kis részét azonnal elfogyasztják. A többit pedig feltöltik a szolgáltató hálózatára. Ezért a feltöltött energiáért megkapjuk annak a lakosság felé elszámolt árát, kb. 5 Ft-ot.
Mennyit? De hát az áram ára nem 5 Ft, ha nem rezsidíj csökkentetten 36 Ft! Afölött pedig 70 Ft! Ez átverés! – mondaná erre kapásból mindenki. Nézzük meg tehát, hogy miképpen áll össze az a 36 Ft/kWh-os rezsidíj csökkentett ár, amit évi 2523 kWh fogyasztásig tudunk elérni.
1 kWh villamos energia ára alapvetően 3 részből áll össze. villamosenergia ára rendszerhasználati díjak (RHD)
27% ÁFA A villanyszámlánkat jobban megnézve láthatjuk, hogy 1 kWh ára valahol 5 Ft* körül van. Erre jön rá kb. 24 Ft rendszerhasználati díj és mindezt megkoronázza a 27%-os ÁFA. Így már érthető, hogy amikor áramot töltünk fel a hálózatba, akkor mi csak az áram árára, azaz az 5 Ft körüli összegre vagyunk jogosultak. (A hálózat nem a miénk, így az RHD-t mi nem szedhetjük be és állam sem vagyunk, így ÁFA-t sem számolhatunk fel a szolgáltató felé.) A bruttó elszámolás problémája De térjünk vissza ahhoz a bizonyos nyári naphoz.
Leszáll az este, hazaérkezünk, bekapcsoljuk a mosógépet, mosogatógépet, tévét, villanyt és minden más elektromos eszközt és fogyasztjuk az áramot. A napelemes rendszerünk viszont éjszaka már nem termel energiát, így a szolgáltató hálózatán keresztül vételezzük azt. És a vételezett energiának kifizetjük az árát, a fentebb bemutatott 37-38 Ft-ot kWh-ként. (Mert ezen már van RHD és 27% ÁFA is.)
Jól érzékelhető, hogy ha a bruttó elszámolás így állna össze, akkor onnantól kezdve senki nem akarna napelemes rendszert telepíteni, mert anyagilag nem érné meg. Hiszen egy napelemes rendszer által megtermelt energiának kb. az 1/3-át tudja a ház azonnal felhasználni. (Tehát ez az a rész amivel a nekünk 36 vagy épp 70 Ft-ért számlázott áramot ki tudjuk váltani.) A többi 2/3-ot pedig feltöltenénk a hálózatba 5 Ft-ért, majd visszavennénk 36 Ft-ért. * Hogy lehet 5 Ft a villamosenergia ára, ha folyton azt hallani mindenütt, hogy milyen drága az áram?
Úgy, hogy az 5 Ft egy fiktív szám. A rezsidíj csökkentés egy szent tehén, amihez nem lehet hozzányúlni, így a kormány ragaszkodik a 36 Ft/kWh árhoz. Igen ám, de közben elszálltak az anyagárak és a munkaerő költségek, így a szolgáltató cégek a korábbi 11 Ft RHD-ból nem tudták volna fenntartani a hálózatot.
És itt jött a dilemma. Ha a végösszeg, a 36 Ft-os kWh-kénti ár nem változhat, de az RHD összegét növelni kell, akkor csak 2 dologhoz lehet nyúlni! A 27%-os ÁFA pedig majdnem annyira szent, mint a rezsidíj csökkentés maga, így maradt a villamosenergia ára. Így amivel annak csökkentették az összegét azt áttették a szolgáltatóknak az RHD-hoz.
Probléma megoldva. Akinek nincs napelemes rendszere az csak a végösszeget nézi, ami változatlan. Akinek van napelemes rendszere és túltermelése is, annak így a szolgáltató kevesebbet kell fizessen. Így a szolgáltatók még egy kis plusz pénzhez juthatnak. (Tényleg kell nekik.
Iszonyú veszteségeik vannak jelenleg, de ez már egy külön téma lenne.) Bruttó elszámolás példa Nézzünk erre egy példát: Mondjuk Szabóék évente 5.500 kWh-t fogyasztanak el. Ez nekik az alábbi éves kiadással jár: 2523 kWh 36 Ft-on számolva 90.828 Ft + 2977 kWh 70 Ft-on számolva 208.390 Ft
Azaz éves szinten 299.218 Ft-ot fizetnek a villamosenergiáért. Ez a beruházás így, változatlan árak mellett 9,4 év alatt térülne meg. Igen ám, de bruttó elszámolás esetén mint emlékszünk amit nem tudunk azonnal lehasználni, azt az energiát feltöltjük a hálózatba 5 Ft-ért és amikor szükségünk van rá 36 vagy 70 Ft-ért tudjuk visszavásárolni.
Egy átlagos háztartás nagyjából a megtermelt napenergia 33%-át tudja azonnal felhasználni. (Tudatos tervezéssel ez 50%-ra növelhető. Akkumulátorok használatával pedig akár 80%-ig is.) Így viszont hirtelen minden megváltozik. A megtermelt 5500 kWh 33%-a 1815 kWh. A fennmaradó 3685 kWh pedig feltöltésre kerül a hálózatba, amiért 5 Ft-t kapnak kWh-ként.
Tehát a bevételük 18.425 Ft és a visszavételezésnél ki kell fizessenek 2523 kWh-t 36 Ft-os áron, ami 90.828 Ft. És ehhez még hozzájön a maradék 1162 kWh, amit már csak 70 Ft-os áron kaphatnak és így 81.340 Ft lesz.
ÖSSZEGZÉS Éves szaldó esetén Szabóék annyi energiát termelnek éves szinten amit elhasználnak, így csak egy pár ezer forintos rendelkezésre állási díjat kell éves szinten fizetniük a szolgáltató felé. Így a napelemes rendszer beruházásuk 9,4 év alatt megtérül. Bruttó elszámolás esetén viszont hiába termelnek annyi energiát amennyit fogyasztanak, mert a visszavásárlást terheli az RHD és a 27%-os ÁFA is.
Így éves szinten 153.743 Ft-ot kell fizetniük a korábbi 299.218 Ft helyett. Ezzel 145.745 Ft termelést érnek a napelemes rendszerükkel éves szinten, ami által annak megtérülési ideje 19,2 évre nő.
Anno ennek kompenzálására találták ki az Otthonfelújítási támogatásnál, hogy a beruházási összeg 50%-át az állam visszaadta. Ha ma is lenne ilyen támogatás, akkor a megtérülési idő feleződne és már is a nemzetközi szinten elvárt 8-12 év intervallumon belül maradna. Miért nem lesz ilyen a bruttó elszámolás?
A fenti számítás alapján feltételezhető, hogy a bruttó elszámolásnak maximum az elve lehet ilyen, de az általa alkalmazott számok szinte biztosan nem! Ugyanis a 8-12 éven belüli megtérülés az a mezsgye, amin belül az emberek hajlandóak még napelemes rendszerre költeni. Ennél magasabb megtérülési idő mellett viszont biztosan nem!
Már pedig a kormány továbbra is szerepet szán a napelemes rendszereknek, a hazai energia hiány kiváltásában. Így nincs mese, ki kell valami olyasmit találniuk amivel a bruttó elszámolás mellett is elérhető a 8-12 éven belüli megtérülés.
Szóval akkor nézzünk is erre pár lehetséges ötletet. Bruttó elszámolás variációk Fentebb a bruttó elszámolás lehető legrosszabb verzióját képzeltük el és mutattuk be. Viszont egyrészt számos pletyka kering arról, hogy az új elszámolás nem is lesz olyan rossz. Másrészt a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) is összeszedte a napelem szakma javaslatait a bruttó elszámolás kapcsán és azokat eljuttatta az illetékes minisztériumnak.
Így most felvillantanánk pár olyan bruttó elszámolás mutációt, ami puhítaná az eredeti nyers verziót. Rendszerhasználati díjas (RHD) verzió Egy elképzelés szerint sokkal igazságosabb lenne egy olyan verzió, amiben a szolgáltató felé feltöltött kWh-t visszavételezve csak az RHD-t kellene a felhasználónak megfizetnie.
Ez az elképzelés abból indul ki, hogy az esetek többségében a hálózatra feltöltött energiát a közvetlen szomszéd használja fel. Akitől egy olyan RHD összeg kerül beszedésre, ami nem pusztán e két ház közti hálózat kiépítését takarja, de benne van az országos hálózat kiépítésének a díja is, ami adott esetben.
Illetve a szállítási veszteség is. Így mivel a szolgáltató egy olyan összeget szed be, amiért csak kis részben „dolgozott meg”, azt logikus lenne annak adnia, akinek ezt a plusz bevételt köszönheti.
Így a napelemes rendszerek tulajdonosainál, a visszavételezés során egy csökkentett mértékű RHD lenne csak alkalmazva. Piaci áras verzió A nem napelemes felhasználók számra kevésbé tetszetős megoldás lenne, ha végre elengednék a rezsidíj csökkentést és az energiát mindenki piaci áron kapná.
Ez szinte azonnali áremelést vonna maga után, így a villamosenergia eladási ára már nem a fiktív 5 Ft lenne, hanem egy lényegesen magasabb összeg. A környező országokban nagyjából 100-120 Ft körüli áron tud a lakosság villamosenergiához jutni. Ha egy ennél kedvezőbb, mondjuk bruttó 85 Ft-os árból indulunk, ki akkor az ár 3 részre osztása a következőképpen nézne ki: Villamosenergia ára: 37 Ft/kWh
RHD: 30 Ft/kWh 27% ÁFA: 18 Ft És ennél a verziónál már 30 Ft-os RHD-vel számoltunk, mert jól látható, hogy a jelenlegi 24 Ft nem elégséges a hálózat további fejlesztésére. Zöld ÁFA vagy zöld villamosenergia ár verzió Azt is megtehetné az állam, hogy támogatja azon polgárait, akik a tiszta napenergia felé fordultak és számukra a 27%-os ÁFA-t 5 vagy 0%-ra csökkenti.
Egy másik lehetséges irány lehetne, hogy különbséget tesznek a villamosenergia árában annak előállítási forrása szerint. Így a megújulók által előállított villamosenergiáért többet kellene fizetni, mint mondjuk a szén vagy gáz erőművekből származóért.
