2020. október 14-én bejelentésre került, hogy az otthonteremtési program egy lakásfelújítási támogatással bővül, amit napelem rendszer telepítésre is fel lehet használni. Jelenleg még számos fehér folt van és szinte minden héten jön ki egy új, kicsit részletesebb magyarázat a támogatás felhasználhatósága kapcsán. Maga a Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról az adott linken elérhető, elolvasható. Mi az alábbiakban a Lakásfelújítási támogatás napelem rendszerekre vonatkozó részére fókuszálunk.
Mivel az eredeti rendelet már megélt egy Magyar Államkincstári magyarázatot és egy módosítást is, így itt jelezzük, hogy a cikk tartalma mikor frissült utoljára:
2021. július 30.
Napelemes rendszerek telepítésére is felhasználható a támogatás
Az igazán jó hír az, hogy napelemes rendszerek kapcsán is igénybe vehető a támogatás. Ráadásul a kiírásban erre vonatkozóan az szerepel, hogy „napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje”. Ennek kapcsán egyből felmerül a kérdés, hogy a telepítés és a csere szó mellett vajon a bővítés is beleférhet a támogatandó célok közé? Mert elég sokan vannak már akik korábban telepítették napelem rendszerüket, és miután ráéreztek az előnyeire további bővítésen gondolkodnak. Szerencsére igen, a napelem rendszer bővítését is el lehet számolni a támogatás keretén belül.
Napelem rendszer féláron?
A kiírás szerint a támogatás mértéke a számlával igazolt felújítási költségek 50%, de maximum 3.000.000 Ft.
Tehát ebből kiindulva logikusnak tűnt a feltételezés, hogy a program keretén belül féláron lehet napelem rendszerhez jutni. De volt egy mondat a kiírásban ami mindenkit megzavart, mert nem volt két egyforma értelmezése:
„A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50%-os arányban szerepelhet.”
Szerencsére mielőtt komolyabb viták alakultak volna ki, a Magyar Államkincstár – a program ellenőrző szerve – kiadott egy tájékoztatót, ami példák segítségével próbálta elmagyarázni az 50/50%-os arány számítási módját.
Példák:
- Felújítás teljes költsége: 6.000.000,- Ft
Anyagköltség: 4.500.000,- Ft
Munkadíj: 1.500.000,- Ft
Kifizethető támogatás: 3.000.000,- Ft
Tekintettel arra, hogy a támogatás összegében az anyagköltség és a munkadíj arányának 50-50 %-nak kell lennie, ami 1.500.000 -.1.500.000 Ft-tal teljesül, jár a maximális összeg.
- Felújítás teljes költsége: 5.000.000,- Ft
Anyagköltség: 4.000.000,- Ft
Munkadíj: 1.000.000,- Ft
Kifizethető támogatás: 2.000.000,- Ft
A maximális támogatási összeg 2.500.000,- Ft lenne, de mivel a munkadíj csak 1.000.000,- Ft-ot tesz ki, az 50-50 %-os szabály akkor érvényesül, ha az anyagköltségből is csak 1.000.000,- Ft-ot veszünk figyelembe, így a kifizethető támogatás 2.000.000,- Ft.
- Felújítás teljes költsége: 1.000.000,- Ft
Anyagköltség: 1.000.000,- Ft
Munkadíj: 0,- Ft
Kifizethető támogatás: 0,- Ft
A kifizethető támogatás 500.000,- Ft lenne, ha legalább 250.000,- Ft összegű munkadíjról szóló számla is benyújtásra került volna. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az egyik költség a lehetséges támogatási összeg 50 %-a alatt van, az 50-50 %-os szabály semmiképpen nem érvényesülhet, így támogatás nem fizethető ki.”
Lakásfelújítási támogatás felvétele napelem rendszerhez
Mindez leegyszerűsítve és kimondottan napelemes rendszerekre vonatkoztatva azt jelenti, hogy
ha a munkadíj mértéke eléri a teljes beruházási összeg 25%-át, akkor felvehető a maximális 50%-os támogatás, egészen 6.000.000 Ft-os rendszer árig.
Nézzünk erre egy konkrét napelemes példát.
Ha egy olyan napelemes rendszer választunk aminek az össz. bekerülési ára 3.000.000 Ft és ennek a 25%-a – azaz 750.000Ft – a munkadíj, akkor 750.000Ft+750.000Ft, azaz 1.500.000 Ft-ot tudunk visszaigényelni.
Már pedig a 3.000.000 Ft-nak pont az 50%-a a visszaigényelhető összeg.
Jelenleg a napelemes ajánlatokban a munkadíj összege 10-15% körül mozog a teljes rendszer árhoz viszonyítva, ami nem elegendő az 50%-os visszaigénylés eléréséhez. Viszont az egyszerűség kedvéért sok cég az apróbb munkafolyamatok költségeit jelenleg beépítik az anyagköltségekbe. Nagyon jó példa erre a tűzvédelmi kapcsoló beépítése. Jelenleg ha egy napelem rendszernél szükséges a tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítése, akkor a cégek általában csak a kapcsoló árát tüntetik fel a számlán. Arra tesznek rá valamennyi felárat és nem számolnak azzal a munkával ami során a tűzeseti leválasztó kapcsoló beépítésre kerül a rendszerbe.
A maximálisan visszaigényelhető 50% támogatás elérése érdekében, a jövőben az ilyen anyagköltségben megjelenő munkák külön feltüntetésre kerülnek. Így már elérhető lesz a 25%-os munkadíj arány.
Szaldós vagy bruttó elszámolás
Mi az állami szándékot látva már november óta azt kommunikáljuk, hogy a Lakásfelújítási támogatást felvevők vélhetően nem léphetnek be a szaldós elszámolásba. A legutóbbi módosítás részben pontot is tett ezen vita végére. Aki igénybe veszi a vissza nem térítendő támogatást annak az egyelőre még kidolgozatlan bruttó elszámolási módot kell választania.
Bár ezen kérdés kapcsán a Magyar Közlöny pontot tett a vitára, de ezzel egyidőben egy új kérdés vetett fel. Ennek kapcsán újra egymásnak feszültek a vélemények a napelemes Facebook csoportokban. Ugyanis a feljebb aláhúzott részben szerepel egy dátum: 2021. június 30. Volt aki ezt úgy érezte, hogy ha valaki június 30-a előtt köt szaldós elszámolást az új napelem rendszerére, akkor a szaldó ellenére is jogosult az 50%-os állami támogatásra is. Mások számára logikátlannak tűnt egy fél éves kiskaput hagyni erre a lehetőségre, majd a későbbi napelem rendszereknél a kedvezőtlenebb bruttós elszámolást alkalmazni.
A Magyar Államkincstár vélhetően olyan mennyiségű állásfoglalási kérelmet kapott, hogy rövidesen erre is reagált. Létrehozták az Otthonfelújítási támogatás Gyakran ismételt kérdések aloldalát. Itt számos – a támogatás igénybevétele kapcsán felmerülő – kérdésre adtak választ. Többek között a pirossal aláhúzott részt ők úgy értelmezték, hogy:
„Azokra a napelemes rendszerekre, amelyek esetén a villamosenergia-vásárlási szerződés 2021. július 1-je előtt kerül megkötésre, még a szaldós elszámolás vonatkozik még akkor is, ha a támogatási kérelmet a felújítási munkálatok végén, 2021. június 30. után nyújtják be.”
Aztán elérkezett a 2021. június 30-a este és az életbelépő rendelet módosítást eltörölték!
Így jelenleg a támogatás mellett is szaldó elszámolás maradt mindenkinek.
Maximális fajlagos költség
A másik lényeges változás ami a december 23-i módosítással lépett életbe az a fajlagos költség bevezetése. Napelem rendszernél bruttó 450.000 Ft/kWp árnál húzták meg a határt. Csak az ennél olcsóbb rendszerekre lehet az állami támogatást igénybe venni.
Az októberben lezárt 0%-os MFB hitelnél is volt fajlagos költség, de annál még nettó 450.000 Ft/kWp-nél húzták meg a határt. Tehát a Lakásfelújítási támogatásnál már csak 27%-al olcsóbb rendszerek férnek be. (Úgy, hogy közben az euró árfolyama 328Ft-ról 375Ft-ra nőtt és jövőre több elemző is elképzelhetőnek tartja a 400Ft körüli euró árfolyamot is.)
Ez az árazás – főleg kis rendszereknél – az olcsóbb alapanyagból összeállított napelem rendszereket hozza előnybe.
A minőségi, prémium termékekben gondolkodóknak, a fajlagos költségen belül maradáshoz egyes elemeket ki kell venniük a rendszerből és külön számlán fizetni.
Lakásfelújítási támogatás + államilag támogatott hitel
Ha valaki nem rendelkezik elegendő forrással, akkor 2021. február 1-től elérhető lesz számára az otthonfelújítási kölcsön. Ezt a hitelt külön a Lakásfelújítási támogatás mellé képzelte el az állam. A maximálisan igényelhető hitelösszeg 6.000.000 Ft, amire a kamat nem haladhatja meg a 3%-ot. A hitel maximális futamideje 10 év lehet.
A lakásfelújítási kölcsönt a hitelintézetekben lehet majd igényelni. Ennek során a hitelintézet nem csak a hitelképességet fogja vizsgálni, de azt is ellenőrzi, hogy a hitelfelvevő megfelel-e a Lakásfelújítási Támogatás feltételeinek.
A hitel folyósításától kezdve 1 éve lesz a hitelfelvevőnek a felújítások elvégzésére és a számlák Kincstárhoz történő benyújtására. A Kincstárnál újra megvizsgálják, hogy a feltételek teljesülnek-e. Így nem csak a hitel felvételekor, de a támogatási igény beadásakor is meg kell felelni a feltételeknek.
Nézzünk egy példát az otthonfelújítási kölcsön és Lakásfelújítási támogatás kombinációjára.
Ha valaki megfelel a feltételeknek, akkor első körben beadja az igényét a kölcsönre egy általa választott bankban. A példánkban számoljunk a maximális felvehető összeggel, 6.000.000 Ft-tal.
Ezt az összeget mondjuk teljes mértékben napelem rendszerre és elektromos fűtés kialakítására fordítjuk.
A munkák elvégzését követően leadjuk a támogatási igényünket a Magyar Államkincstár felé, ahol elfogadják annak jogosságát és 3.000.000 Ft-ot utalnak a hitelintézet felé. Így a kezdeti 6.000.000 Ft-os hitelösszeg már is 3.000.000 Ft-ra csökken, amit maximum 10 év alatt kell törlesztenünk. Ez nagyjából havi 30.000 Ft-os törlesztőrészletet jelent.
Tehát erősen leegyszerűsítve havi 30.000 Ft törlesztő részlet vállalásával, 10 év alatt 0 Ft induló tőkével mellett egy 6.000.000 Ft-os beruházásra is képesek lehetünk.
A lakásfelújítási támogatás feltételei
- 2021. január 1-től igényelhető, 2022. december 31-ig.
- Akár 3 millió forint támogatás is elérhető egy legalább 6 millió forintos lakásfelújítás során
- A költségek maximum felét állja az állam
- A költségeket utólag térítik meg
- Számos felújítási munkára és beruházásra igénybe vehető
- Legalább egy gyerek neveléséhez kötött az otthonfelújítási támogatás, de már a 12 hetes magzattal is elérhető a támogatás
- Legalább egy év folyamatos tb-jogviszonnyal kell rendelkezni az igényléskor (maximum 30 nap szüneteltetés mellett)
- Feltétel a köztartozás mentesség
- Minden család csak egyszer veheti igénybe
Mire vehető igénybe a lakásfelújítási támogatás?
Az alábbi munkákra igényelhető majd lakásfelújítási támogatás:
- víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
- fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások
- alkalmazását is,
- az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje,
- párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
- klímaberendezés beépítése, cseréje,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
- belső tér felújítása, ideértve
- a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
- kerítés építése,
- gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
- terasz, loggia, erkély, előtető építése,
- térburkolat készítése, cseréje,
- télikert kialakítása,
- amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott személynek minősül – a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 9. § (10) bekezdésében meghatározott akadálymentesítési munkák,
- alapozási szerkezet megerősítése, valamint
- beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje
