A megújuló energiaforrások közül Magyarországon öt nagy csoportot különböztetünk meg, ezek a napenergia, szélenergia, vízenergia, geotermális energia és a biomassza. Amikor a megújuló energiaforrásokról beszélünk, áttételesen minden esetben napenergiáról beszélünk. A Föld felszínének egyenlőtlen felmelegedése nyomáskülönbséget eredményez, melynek kiegyenlítése szelek formájában jelentkezik.
A szelek által képviselt energia a szélerőművekkel megújuló és környezetbarát energiaként hasznosítható. A napenergia a forrása a párolgásnak, melynek során a szárazföldek, illetve óceánok készletének egy része a légkörbe kerül; ez a vízmennyiség a hegyvidéki területeire hullva jelentős energiát képvisel, ami vízerőművekkel hasznosítható.
Hazánkban legnagyobb mennyiségben a biomassza áll rendelkezésünkre. A biomassza egy hatalmas gyűjtőfogalom, amibe az erdőgazdálkodás, állattenyésztés és növénytermesztés fő- illetve melléktermékei tartoznak. Az erdőgazdálkodás fő terméke a fa, melyet energetikai céllal elégetnek, mellékterméke a háncs, nyesedék, gallyak, melyek szintén hasznosíthatóak kazánban elégetve.
Magyarország tradicionálisan élelmiszertermelő ország, az élelmiszer termelés összes mellékterméke felhasználható energiatermelésre. A növénytermesztés fontos mellékterméke többek között a különböző haszonnövények szárai, a szalma. Az állattenyésztés melléktermékei, úgy mint állati eredetű szerves hulladékok, szerves trágya, szennyvíziszap, felhasználható biogáz erőművekben metán gáz termelésére, amit gázmotorokban vagy turbinákban felhasználva szintén villamos energiát termelhetünk.
Jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk a geotermális energia terén. Ez a föld hőjének kihasználását jelenti. Magyarországon az úgynevezett geotermális gradiens háromszor nagyobb, mint a világátlag, azaz itt a Földben lefelé haladva 100 m-ként háromszor olyan gyorsan nő a hőmérséklet, mint átlagosan máshol a világon.
Ezt a hőmennyiséget felhasználhatjuk fűtésre, így a hagyományos energiahordozókhoz képest negyedére csökkenthetjük a fűtési költségünket és ezzel párhuzamosan az energiafelhasználásunkat. Ennek leggyakoribb lakossági felhasználási módja a hőszivattyú, ipari méretekben a hévíz forrásaink kihasználása az elterjedt.
Mindezek közül a legegyszerűbb a napenergiát felhasználni. A napenergia szinte mindenhol a rendelkezésünkre áll, alkalmazására kiforrott technológia áll a rendelkezésünkre. A napenergia segítségével közvetlenül előállíthatunk villamos energiát (áramot), illetve használati melegvizet, legyen szó lakossági felhasználásról vagy pedig technológiai melegvízről.
Felhasznált irodalom: Nagy Zoltán: A napenergia hasznosítása (Megújuló energiák 2009.)
