Az utóbbi 2 évben szinte megduplázódott a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma. A 2020. I-II. negyedévi adatok alapján – ha a növekedési ütem nem változik – az év végére több mint 86.000 napelemes rendszer üzemel majd Magyarországon. Ez már magában nézve is szép szám.
Ha viszont kizárólag a lakossági napelemekre fókuszálunk, akkor az látszik, hogy év végéig közel 80.000 háztartás fog rendelkezni napelemes rendszerrel. Mindez 2020 végi számított adat az 1. félév számai alapján, amin csak lökhetett a kedvezményes MFB hitel megszűnése. De a lakossági napelemes rendszereknek nem pusztán a száma, de a mérete is határozott ütemben növekedett.
2019 végén a lakossági napelemes rendszerek mérete a következőképpen oszlott meg: 0-4,99 kW – 44,6% 5-9,99 kW – 41,5% 10-50 kW – 13,9%
Ezzel szemben a 2020 I. negyedévben átadott lakossági rendszerek méretei a következőképpen oszlottak meg: 0-4,99 kW – 34,3% 5-9,99 kW – 54,2% 10-50 kW – 11,5% Jól látható egy eltolódás, miszerint a kisebb napelemes rendszerek helyett a családok az 5 és 10 kW közötti rendszereket kezdték el előnyben részesíteni.
Ez az eltolódás a 2. negyedévben annyiban módosult, hogy a nagy, 10-50 kW közötti rendszerek iránti igények is meglódultak: 0-4,99 kW – 30,8%
5-9,99 kW – 50,7% 10-50 kW – 18,5% A számokból jól látszik, hogy a lakosság körében komoly igény mutatkozik arra, hogy a napelemes rendszer ne pusztán az alap áramellátás – világítás, főzés, mosás, stb – igényeit elégítse ki. Egyre többen gondolták azt, hogy az egyik legnagyobb rezsiköltséget adó fűtést is átállítják elektromosra és napelemes rendszerrel termelik meg hozzá az energiát.
Ez az új tendencia már felkeltette a minisztérium figyelmét is, mivel összhangban az EU felét tett klímavédelmi vállalásainkkal. Így a 2021-től induló pályázatok kapcsán próbálnak majd olyan környezetet kialakítani, ami ösztönzi a napenergián alapuló elektromos fűtésre történő átállást. Vagy legalább is nem csökkenti ezt a meglévő kedvet 2024 után sem.
