1. A napelemes rendszer túl drága A napelem modulok ára az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2007 után, a hatalmas támogatások hatására rengeteg napelemes gyártósort helyeztek üzembe Európában és a Távol-Keleten, megnőtt a termelés, csökkentek a fajlagos gyártási költségek.
Ezek után, amikor lecsökkentették az állami támogatások mértékét, csökkent a kereslet, ami az árak csökkenését vonta maga után. Közel egy éve az árak stagnálnak, enyhe inflációkövetés tapasztalható. Ez nagyon jó hír a fogyasztóknak, hisz 2007-ben, amikor hatályba lépett a kötelező átvétel az áramszolgáltatókra nézve, még két-háromszorosa volt a napelemes rendszer beruházási költsége..
2. A napelemes rendszer által termelt áramot a szolgáltató nem veszi vissza, vagy csak nagyon alacsony áron A szaldós elszámolás révén amennyi villamos energiát elfogyasztunk, annyit át is vesz az áramszolgáltató ugyanazért az árért. Az állam 2007-ben törvénybe iktatta, hogy 50 kW teljesítményig kötelező az áram átvétele.
Mindenhol meg van adva a lehetőség, hogy nullára csökkentsük a villanyszámlánkat. Ezért célszerű akkora teljesítményű napelemes rendszert tervezni, amekkora a saját fogyasztásunkat lefedi, erre szolgál a szaldós elszámolás, azaz az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni az áramszolgáltató felé.
Ha a rendszer termelése teljes mértékben lefedi a fogyasztásunkat, akkor semmilyen fizetési kötelezettségünk nincs az áramszolgáltató felé.
3. A napelem telepítés nagy átalakításokat kíván a tetőn és a tetőszerkezeten A napelem telepítés mindössze pár cserép felhúzásával, majd visszahelyezésével jár a tetőn. A tetőszerkezetek bőven túl vannak méretezve, semmilyen jelentős többletterhelést nem okoz a napelemes rendszerünk.
A napelemes rendszer többi része, az inverter elhelyezése és kábelezése minimális villanyszerelési munkálatokkal jár. 4. A napelem nem elég hatékony, még mindig alacsony a hatásfoka A napelem hatásfoka olyan adat, amely nem sokat mond a megtermelt energiával kapcsolatban.
A napelemek legfontosabb jelzőszáma az egységnyi teljesítményre jutó megtermelt energia. Ezt a költséget kell szembeállítani a napelemes rendszer beruházási költségeivel. A legelterjedtebb napelem típus a polikristályos napelem (lásd napelem típusok), amelynek hatásfoka 12-15%.
A monokristályos napelem, amely hatásfoka 18% is lehet, egységnyi teljesítményre vetítve nem termel többet, mint a polikristályos társai. A hírekben rendszeresen felbukkan az egyre nagyobb hatásfokú napelemek fejlesztési eredményei, jelenleg ez az érték 42-45%. Ezek fantasztikus eredmények és a technológia rohamos fejlesztéséről árulkodik, viszont több nyitott kérdés is van ezekkel kapcsolatban.
A magasabb hatásfokú napelemek gyártástechnológiája nincs kidolgozva nagy mennyiségű napelem előállítására, ami csak a kisebb probléma. A nagy hatásfokú napelemek többféle félvezetőből állnak, szemben a széles körben alkalmazott szilíciummal. Az alapanyagok ritka félvezetők, nehezen beszerezhetőek és nagyon megdrágítják az előállítás költségeit.
5. A napelem nem termel felhős időben A napelem legjobban tiszta időben, derékszögben érkező sugárzás mellett, alacsony hőmérsékleten termel. Azonban ez az állapot ritkán fordul elő. Mivel leggyakrabban az ideálistól eltérőek a tájolási és sugárzási viszonyok, a napelemek fontos tulajdonsága az egységnyi teljesítményre jutó egész éves energiatermelés.
Ez magában foglalja azt, hogy felhős időben, télen mennyit termel. A szaldós elszámolás tovább erősíti azt a tényt, hogy a napelemes rendszer teljesítményét egész éves távlatban célszerű vizsgálni. 6. A házam tájolása nem déli, akkor nem is jó? Nagyon kevés esetben fordul elő, hogy egy tető tájolása teljes mértékben déli.
A dél-keleti illetve dél-nyugati tájolás is teljes mértékben megfelelő lehet, ugyanis az egész éves energiatermelésben nem jelent nagy eltérést, ha pár fokkal eltér a délitől. Szimuláció segítségével viszonylag pontosan meghatározható a várható energiatermelés.
7. A házam tájolása egyáltalán nem alkalmas napeleme telepítésére, akkor nem is tudok napelemet használni? Lehetséges sík tetőre vagy talajra telepíteni a napelemeket. Ezek előnye, hogy a tájolás pontos beállításával maximalizálhatjuk az energiatermelést. A talajos tartószerkezetek alig növelik a beruházás összegét, valamint esztétikailag sem változtatnak sokat az épület összképen.
8. Érdemes-e várni a technológiaváltásra? A jelenlegi gyártási technológiát 25-30 évvel ezelőtt dolgozták ki és tökéletesítették, majd a hatalmas támogatások hatására rengeteget telepítettek Európában és a Távol-Keleten. A jelenlegi gyártókapacitás lecserélése sem technológiailag, sem gazdaságilag nem indokolt.
Ugyan a napelemeket folyamatosan fejlesztik és rendszeresen lehet hallani híreket 40% feletti hatásfokról, de ezek nagy mennyiségű előállítása korántsem kiforrott. Ezen túl az alapanyag költsége is magasabb, mint a jelenlegi, szilícium alapú napelemek esetében.
9. A napelemes rendszer valójában nem is működik 30 évig Elsőre nagyon hosszú távnak hangzik ez a 30 év, egyáltalán, hol lehet látni 30 éves napelemes rendszert? Magyarországon valóban igen kevés ilyen korú napelem van. A világban viszont már régóta kutatják a napelemes áramtermelés lehetőségeit és jópár kísérleti rendszer működik 25-30 éve a világ számos pontján.
1973 óta, az első olajválság idején kezdték a napelemes fejlesztését, azóta egyre gyorsabb ütemben keresik az alternatívákat a fosszilis energiahordozókra. 10. Ha nem süt a nap, hogyan fogom használni a háztartási berendezéseket? Éjszaka mi történik? A hálózatra tápláló napelemes rendszer esetében folyamatosan a hálózatra kapcsolódunk, így amikor nem termel a rendszer vagy csak nem termel eleget, a hálózatból vételezzük a szükséges áramot.
A szaldós elszámolással az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni az áramszolgáltató felé.
