Napelem cserép

Rengeteg portálon lehet olvasni ilyen és hasonló bejegyzéseket, hatalmas hírként beharangozva. 2011 óta semmi előrelépés nem történik a gyártással kapcsolatban, ráadásul aki egy kicsit is járatos a témában, a fejét fogja az ilyen cikkek olvasásakor.

A napelemes cserép hírekben leírt előnyök nagy része szakmailag nem állja meg a helyét. Nézzük is sorjában, a teljesség igénye nélkül:

• A sík napelemes konstrukciók nagy súllyal bírnak. Egy hagyományos napelemes rendszer négyzetméterenként mindössze 14-15 kg többletterhelést jelent. Bramac hagyományos betoncserepek súlya kb 45 kg/négyzetméter, ugyanez hódfarkú cserép esetén eléri a 85-87 kg-ot négyzetméterenként! Látható, hogy a többletterhelés mindössze 20-30%, ami bőven belefér a tető terhelhetőségébe.

• Északon fűtőszállal, délen léghűtéssel szerelik fel. Ezek alapján a napelemes cserép többlet áramfogyasztást fog generálni. A sík napelemes rendszerek esetében nem szükséges a fűtőszál, a hó rövid időn belül leolvad róla. Nem szükséges a léghűtés sem, mert a tetőfelület és a napelemek között van egy légrés, ami biztosítja a hűtést.

• „A napelemes cserép további előnye, hogy nemcsak délben jó a hatásfoka, amikor a nap sugara merőlegesen éri a napelemet, hanem gyakorlatilag reggel héttől délután ötig mindig adódik megfelelő felület. Így összességében kb. 60-70 %-kal nagyobb az energiahozama mint a hagyományos terméknek. Ráadásul árnyékban is működik, hiszen a visszaverődött fényt is hasznosítja. ” Ez az állítás önmagában sok ellentmondást felvet.
  A napelemek hatásfoka egy állandó paraméter, nem függ attól, hogy mikor süt a nap és hogyan süt rá. A napelemek energiatermelése függ attól, hogy milyen szögben érik a napsugarak, ezért fontos a megfelelő tájolás (napelem rendszer tervezése). Napelemet, legyen az sík napelem vagy napelem cserép, csak akkor érdemes feltenni, ha megfelelő a tájolása! A napelemes rendszer teljesítményét a leggyengébben termelő elem határozza meg, azaz a „leggyengébb láncszem”.  Ezért a napelem cserép elhelyezésénél is figyelembe kell venni azt, hogy árnyékba nem teszünk napelemes cserepet. A 60-70 % energiahozam egy jelentősen túlbecsült adat, attól, hogy napelem cserép termel villamos energiát, nem lesz nagyobb a hatásfok, sem pedig az energiatermelés.

• „A napelem cserép árnyékban is működik”. A napelem cserép ugyanolyan napelemet használ, mint a sík napelemek, szilícium alapanyagból készített poli-, vagy monokristályos napelemeket (napelem típusok). A napelem a napsugárzásból állítja elő az elektromos áramot, ahova nem süt a nap, ott ugyan a szemünk számára elég fény érkezik nappal, hogy lássunk, de energiatermelés szempontjából olyan csekély, hogy oda semmilyen napelemet nem érdemes tenni, legyen az sík napelem vagy napelem cserép.

• „A felülete üveg helyett egy teflonszerű anyag, amelynek 10 %-kal jobb a fényáteresztő képessége, valamint kétszer hosszabb az élettartalma, mint a kapható napelemes rendszereknek.” A sík napelemek üvegborítása eleve a napfény kb 99%-át átengedi (lásd a napelem felépítése), a maradék 1% miatt már nem várható jelentős többlettermelés. A napelem cserép felépítése szintén nagyon hasonló a sík napelemekhez, ugyanis az időjárásállóságot és a megfelelő működést hasonló felépítés mellett lehet garantálni. A sík napelemeket is folyamatosan fejlesztik, erre példa a Q-Cells Anti-Pid technológiája (lásd napelemek), amely még további 50 %-kal csökkenti a fény visszaverődését. (A hagyományos üveg a napsugárzás kb 70%-át engedi át.)

• „Beépített akkumulátorral fogják árulni.” A jelenlegi, hálózatra visszatermelő rendszerek esetében semmi sem indokolja az akkumulátor használatát. A napelemes rendszerek között megkülönböztetünk sziget üzemű, azaz a hálózattól független, illetve hálózatra visszatermelő rendszereket (lásd napelem rendszerek típusai). A szigetüzemű rendszer a hálózattól való függetlenedés reményét kelti, de azt tudni kell, hogy nagyjából 200 %-kal drágább, mint a hálózatra visszatápláló rendszer. Emellett a szigetüzemű rendszer jelentős veszteséggel tárolja a megtermelt energiát, emellett további eszközök kellenek hozzá, ami a hálózatra tápláló rendszernél nem szükséges, pl töltésvezérlő, szigetüzemű inverter (drágább, mint a hálózatra tápláló), akkumulátor stb. A szolár akkumulátort rendszeresen felül kell vizsgálni és köztudott, hogy a várható élettartama mindössze max 8 év, azaz amíg a napelemek működnek, addig akár 3-4-szer is cserélni kell az akkumulátorokat. A napelem cserépre elhelyezett akkumulátor viszont jelentős hőterhelésnek lenne kitéve, ez csökkenti az élettartamát.
  Az áramszolgáltatókat 2007 óta törvény kötelezi arra, hogy az 50 kWp teljesítmény alatti, úgynevezett Háztartási méretű kiserőmű (lásd HMKE) által megtermelt energiát átvegyék. Erre szaldós elszámolást alkalmaznak, azaz csak a megtermelt és az elfogyasztott villamos energia különbségét kell megtéríteni az áramszolgáltatónak.

A világban több helyen gyártanak már évek óta napelem cserepeket, mégsem terjednek el széles körben. Ennek oka a korlátozott felhasználhatóságában rejlik, ugyanis technikailag a sík napelemek sokkal jobban alkalmazhatóak.